A negyedik ösvény

Pránából születik minden élőlény, s születésük után a prána tartja őket életben. Életük végén újra egyesülnek a pránával. (Kaushitaki Upanishad 3:2)

Az ashtanga jóga negyedik ága a pranayama mely különböző légzéstechnikák összefoglaló nevét takarja. Az összetett szó két tagja : prana és ayama. Az előbbi életerőt, energiát illetve ebben a kontextusban lélegzetet is jelent, míg az utóbbi megnyújtást, kiterjesztést, hosszabbítást takar. A szó szerinti fordítás tehát így hangzik: „lélegzet meghosszabbítás” vagy „energia kiterjesztés”. Ez a prana-visszatartás képességének meghosszabítására utal. (Hosszabb időtartamú levegő bent ill. kint tartásra.)

Ha a szó összetételt prana és yama tagokra választva vizsgáljuk, a jelentés módosul: energia megőrzést vagy kontrollt jelent. Ez az értelmezés látszólag ellentmond az előzőnek. Az energia visszatartása nem ugyanaz, mint az energia kitejesztése. Vagy mégis lehetséges lenne a kettőt egyidejűleg véghez vinni?

A válasz: igen. A legtöbb pranayama gyakorlat magába foglal légzés visszatartást, kumbhakát. Ez fejleszti a koncentráló képességet, ugyanakkor megtöbbszörözi a belélegzett levegő, s ezáltal a prana erejét. Így a szó szoros értelmében egyúttal kiterjeszti, azaz megnöveli a légzéskontroll képességét.

Az asana és a pranayama gyakorlás tehát megnöveli a tüdőkapacitást, azaz nagyobb mennyiségű prana felvételére tesz alkalmassá, ugyanakkor megtanítja a testet annak hatékonyabb felhasználására is.

( forrás: Beryl Bender Birch: Beyond Power Yoga)