Már most jógát gyakorolsz, vagy testedzést végzel, hogy később jógázhass?
A legtöbb ember a modern kori jóga világában jógagyakorlás címszó alatt valójában nem jógázik. Épp ellenkezőleg: a statikus testtartások, a dinamikus mozdulatok , a légzőgyakorlatok végzése közben csupán testedzést, fitnesz gyakorlatokat hajt végre, melyek végrehajtása sokszor fizikális fájdalommal, kényelmetlenséggel, feszültséggel jár, s a gyakorlatok végéhez érve az illető gyakran tapasztal fáradtságot, kimerültséget, éhséget.
Önmagában az effajta testmozgással nincsen probléma, ha azt állhatatosan, kitartóan képes valaki csinálni és általa viszonylag gyors fejlődés tapasztalható mind az erőnlét, mind a hajlékonyság terén. Sok embert azonban éppen ez az “állhatatos erőltetés” tart vissza a jógázástól, hiszen az ilyen jellegű testgyakorlás növeli a stressz szintet, fájdalommal jár és emeli a sérülések kockázatát.
Jógára jársz vagy fitnesz órára?
Fiatalabb korban valóban legtöbben ilyen aktív mozgásra vágyunk, hiszen amikor az ember tizen-huszonéves tele van energiával és általában egészséges. Harmincon túl azonban, még inkább negyvenen , ötvenen és még azon is túl már nem annyira fontos, hogy olyan gyakorlatokat végezzen az ember ami erősebbé és hajlékonyabbá tesz. Sokkal inkább szemponttá válik, hogy úgy mozgassa a testét, hogy a csontok és izmok egészségesek maradjanak, csökkentse a stressz szintet, emelje az energiaszintet, egészségesen tartsa belső szerveket és általuk a teljes testet.
Számomra a gyakorlás az elmúlt években egy fantasztikus, örömteli tevékenységgé alakult, amely mozgás közben is csodálatos érzéseket ad. A gyakorlás után nyugodtabb, békésebb, kiegyensúlyozottabb vagyok, mégis megtölt energiával, kevésbé vagyok éhes. Olyan érzés, mintha egy jót pihentem volna. Ez sokak számára talán idegenül vagy furcsán hangzik, de számomra a jógagyakorlás olyan, mintha egy kellemes fürdőt vettem volna, vagy kaptam volna egy finom masszázst.
A gyakorlás után hajlékonyabbnak érzem magam, anélkül, hogy erőteljes nyújtó gyakorlatokat végeztem volna. Erősebbnek éreztem magam az erősítésekkel járó felesleges feszültség nélkül és stimuláltam a testem keringési folyamatait anélkül, hogy a szívemet erőteljesen megdolgoztattam volna.
A legtöbben blokkolják a jógagyakorlásukat…
Azok a dolgok, amit nagy általánosságban a legtöbb ember azonosít a jógával éppen azok a dolgok, amik valójában megakadályozzák azt.
Globális szinten azt mondjuk, hogy a jóga ráébreszti az egyént arra, hogy „a saját egyéni mikrokozmikus tudatossága, azonos a makrokozmosz tudatosságával”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindannyian kapcsolódunk egymáshoz, mint egy nagy család és hogy az egész univerzum egy órási integrált egység.
Fizikális szinten az egyéni, személyes jógagyakorlás azonban annak a megtapasztalása, hogy az elme és a test szoros kapcsolatban van egymással és egymástól elválaszthatatlan egységet alkot.
A legjobb módja annak, hogy ezt a fizikális kapcsolatot megteremtsük és valóban megtapasztalhassuk elő kell segítenünk az információ és energia áramlását a testben. Gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy javítjuk a test keringési rendszerének hatékonyságát.
A kínai származású Zhen Hua Yang mester szerint az embernek csupán három dolgot kell ahhoz tennie, hogy a testét „jógára bírja”:
1. Felszabadítani a testben lévő blokkokat (melyek gátolják a szabd áramlást)
2. Áramoltatni az energiát
3. Hátradőlni és élvezni a testünk természetes, egészséges állapotát, azt testi-lelki harmóniát, “Paradicsomot”, mely a velünk született, természetes állapotunk.
5 dolog blokkolja az energia és információ áramlását a testben. Ezek a következők:
1. Túl sok feszültség
2. Túl sok nyújtás és helytelen testtartás
3. Túl sok légzés
4. Túl sok agyalás, gondolkodás
5. Túl sok evés
A testünk 12 különböző módon áramoltatja az energiát és az információt. Ezeket más néven keringési pumpának hívjuk.
1. Gravitációs pumpa (gravitáció erejét használja)
2. Légzési pumpa (a légzéshez használt izmok segítségével)
3. Izomcsontozati pumpa (izmok aktiválásával, ellazításával)
4. Testtartásból eredő pumpa (aktív mozdulatok és pózok,azaz a testtartásokat akaratlagos izomaktiválással végrehajtva, nem pedig külső erők használatával, mint pl. a gravitáció, lendület, vagy végtagok segítségével mozgatott egyéb testrészek)
5. Ko-aktivációs pumpa (ízületek körüli izmok együttes aktiválása (bandhák))
6. Centripetális pumpa (lágy, körkörös mozdulatokkal mozogva a főbb ízület-együttesek körül)
7. A szén-dioxid pumpája (csökkentett légzés, mely emeli a CO2 szintjét a vérben)
8. A külső hőmérséklet pumpája (pl. amikor a melegebb testrészek vért pumpálnak a test hidegebb részeibe)
9. Külső nyomás pumpája (pl. Amikor az egyik testrész nyomást gyakorol a test egy másik pontjára kiszorítva onnan a vért)
10. Antigravitációs pumpa (egy olyan rendszere a testnek, amely hasonló a fák működéséhez, amely által a fa képes a vizet a gyökerekből a levelekbe pumpálni )
11. A gondolati pumpa (a gondolat ereje; bárhová helyezve a testen a figyelmet/ elmét, ott vérbőség jelentkezik)
12. Kardiovaszkuláris pumpa (azaz a szív – az összes többi közül ez a legkevésbé hatékony!!)
Megfelelően végzett jógagyakorlás esetén az alábbiak valósulhatnak meg…
Amennyiben valaki képessé vált arra, hogy az összes energia és információ áramlást okozó blokkot feloldja a testében azáltal, hogy nem végez erőteljes nyújtásokat, feszítéseket, kevesebb légzéssel és gondolattal gyakorol, miközben fokozni képes a testében történő áramlásokat a 12 keringési pumpa segítségével a következő két dolgot fogja megtapasztalni…
1. A test teljes test összhangban van. Ahogy az energia könnyedén áramlik a testben korlátozások nélkül, a szívritmus nem emelkedik és az ember tele van energiával. Ezt úgy hívjuk kardiovaszkuláris fitnesznek, de ebben az esetben ez csökkent légzésszámmal is társul teljes nyugalmi állapotban.
2.  A test erősebb és rugalmasabb lesz. Itt az erő abból fakad, hogy az izmok saját erejét használva , aktív mozdulatokkal veszi fel a test a különböző tartásokat, míg a test nyugalmi állapotban lévő részeit amennyire lehet relaxált állapotban maradnak. Így a hajlékonyság úgy javul, hogy nem jelentkezik erőteljes nyújtás érzet. A test fordított reflexét kihasználva a mozdulatokban az aktív (rövidült) izmokkal szembeni antagonisztikus (ellentétes oldali) izmok megnyúlnak és ellazulnak. Ezekben az izmokban nem jelentkezik erős nyújtás érzet, mivel feszített és egyben nyújtott állapotban is vannak.
Ha külső erők segítségével – azaz gravitációval, lendülettel, kéz segítségével veszünk fel egy tartást, az a test megnyújtott izmaiban a nyújtás reflexet aktiválja. A nyújtást érzet az már kellően közel van a fájdalomhoz és csak egy lépésnyire onnan a sérüléshez.
Ha tehát egy pózt nyújtás érzete nélkül vagyunk képes felvenni az sokkal közelebb áll a természetes hajlékonysághoz. Ez aktív mozdulatok végrehajtásával lehetséges. A legjobb módja tehát a hajlékonyság növelésének aktív mozdulatokkal lehetséges nyújtás érzete nélkül. Ez a módszer áll legközelebb a tradicionális Indiai hatha jógához, ahol a jógi képese úgy felvenni különböző testtartásokat, hogy a testüket bármilyen szinten erőltetnék. Például az egyik lábat betenni a fej mögé, vagy akár fél lótuszba a kéz segítsége nélkül.
A legtöbb modern kori jógagyakorlás eredménye
Ezzel szemben legtöbb ember számára a jóga olyan jótékony fiziológiai és fizikai hatásainak megtapasztalása mint például a nyugodt szívritmus, alacsony pulzusszám, a kiegyensúlyozott idegrendszeri, jobb erőnléti állapot és rugalmasabb ízületek meglehetősen nehéz és a legtöbb esetben nem is valósul meg. Bár nagyon sokan megpróbálnak így gyakorolni mégsem töltődnek fel kellő mennyiségű energiával általa.
Ha gyakorlás túl sok passzív, mély nyújtást tartalmaz, és olyan ízületi mozgatást igényel amelyek nem kivitelezhető külső erők behatása nélkül. (lsd. gravitáció) akkor a megfelelő véráramlást nem a túlfeszített izmok, hanem a túlnyújtott ízületek fogják gátolni. A túlfeszített ízületek pedig nagyon sérülékenyek. A test ugyanis a leggyengébb pontjánál hajlik általában és itt is a legsérülékenyebb, különösen, ha a hajlítás külső erő hatására történik.
Ha ugyanez a mély nyújtás az ízületek körüli izmok együttes aktiválásával történik hogy az ízületeket megóvjuk a sérülésektől, akkor vagy nagyon kimerítő lesz a gyakorlás, vagy átmenetileg feltölt energiával a szimpatikus idegrendszer stimulálása.( üss vagy fuss reflex) és a szervezet olyan hormonkibocsájtása miatt, mint az adrenalin, kortizol és az endorfinok.
Ezek a stresszhormonok átmeneti időre azt az érzetet adják a szervezetnek, mintha egy adag koffeint, kokaint vagy heroint kapott volna és ez átmenetileg jó érzést ad. Ez azonban nem valódi energiával való feltöltődés, inkább egyfajta drog-hatás amellyel a test stresszt kezeli.
/ Simon Borg-Olivier MSc BAppSc (Fizioterapeuta) cikke nyomán szabadon/

Hozzászólás írása

A kötelezően kitöltendő mezőket *-gal jelöltük.

 

Cím:
5600 Békéscsaba, Bajza u. 15. Cím
Telefonszám:
+36. 70. 626. 5707
Email:
joga@iziszjoga.com