Miért éppen 108 (i.e. Surya Namaskara)?

A 18-as számnak és testvéreinek a 108-nak és az 1008-nak különös jelentőséget tulajdonítanak a Buddhizmus gyakorlói.

Buddha születése után 108 Brahmant hívtak meg a névadó ünnepségre.

A 18-as azért is szentségteljes szám, mert a Bhagavad Gita 18 fejezetből áll, és a Puránák- az istenségek , születéséről, családfájáról,tetteiről, mitológiájáról szóló verses művek száma is 18. Egy 0-val kiegészítve a közepén 108-at, kettőt hozzáadva 1008-at kapunk. 1+8=9. A 9-es számnak a számmisztikában ugyancsak különös jelentősége van.

Az 1-es szám jelenti Istent, a legfensőbb Igazságot, a 0 jelképezi a spirituális gyakorlat teljességét, míg a 8-as jelenti az örökkévalóságot, a végtelenséget.

9X12=108 12 házat és 9 bolygót tartunk számon az asztrológiában.

54 betűből áll a szanszkrit ABC 2X54 szintén 108-at ad.

Talán éppen ezért van 108 gyöngy a japamala-kon, a mantra-számláló láncokon.

A korai indiai asztrológiában egy Brahma napját az alvás (prayala) és a napi tevékenységek között yugák-ra, azaz ciklusokra osztják. Egy napban 1008 ilyen ciklus van.

A Buddhista nézetek szerint az univerzum, a külső világ- a makrokozmosz, pontos tükörképe megtalálható az ember, az egyén belső világában- a mikrokozmoszban. A 108-as szám a hívő és a benne rejlő isteni lény közötti távolságot reprezentálja.

Az ayurvéda 108 marma pontot-érzékeny pontot tart számon a testünkön, mely megfelelő érintéssel gyógyító pontként hat, ugyanakkor a harcművészetekben ezen pontok ütésével egy megfelelően képzett katona ölni is tud. A kínai orvoslás szerint is 108 meridián hálózza be testünket.

A Nap és a Föld közötti távolság pontosan 108-szor akkora, mint a Nap átmérője. Ugyanúgy A Hold és a Föld közötti távolság is pontosan 108-szor akkora, mint a Hold átmérője. A Nap átmérője 18-szor nagyobb a Földénél.

A 108 fokos szög szintén különleges tulajdonsággal bír:  két egyenes vonal,  amely két pontot   egy kör körvonalán 108 fokos szögben kapcsol össze (amely a valóságban egy 10 hegyű csillag egyik oldala)  és amely körnek a sugara az aranymetszés  arányainak felel meg.

Hasonlóképp a Pentagon minden egyes belső szöge is 108 fokos, és a pentagon bizonyítottan az Aranymetszés szabályának a megtestesítője, azaz, az 5 ágú csillag  és a pentagon egyik oldala közötti arány az Aranymetszés. Tehát a  108-as szám és az Aramymetszés között szoros összefüggés van. Az aranymetszés pedig nem más jelképez, mint a természet teremtő  erejét, azaz a teremtés és újrateremtés folytonos  spirálját.

Mint ahogyan a gyöngyök a malajapán a karmák és reinkarnációk számát is szimbolizálják. A zsinór, amelyre a gyögyök fel vannak fűzve jelképezi a lélek fonalát, a Sutratmát. A gyöngyök jelenítik meg az újraszülető egónkat, mely minden életünkben új külsőt kölcsönöz magának. Minden egyes életünknek megvan a maga célja, jelentése és értelme azáltal, hogy egyre közelebb visz minket a bennünk rejlő magasabb, isteni Énünkhöz.

„Fejlettebb lényeknél az elemek szélesebb skálája ismert. Az emberhez képest a növények lényegesen kevesebb elemmel rendelkeznek. Az összes élőlény közül csupán az emberben található 108 alkotóelem.

Az ember 108 földi vággyal születik – a Buddhista-tanítás szerint – (pl.: gonoszság, harciasság, nemesszívűség, szerelem, féltékenység stb.), amelyek őt egész életében gyötrik. A 108 vágy megfeleltethető 108 elemnek.

Az ősgörög kultúrában isteneket ruháztak fel e karakterisztikus tulajdonságokkal. Később, a legnagyobb irodalmi alkotások szerzői: Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Dosztojevszkij, Victor Hugo, Arany János, Tennessee Williams – hogy csak pár nagy nevet említsünk a világirodalomból – szintén ezen emberi sajátosságokra, erényekre és hiányosságokra, néha hőseik kimondhatatlan szenvedélyére hívják fel a figyelmünket.
A középkorban nagy hangsúlyt fektettek a virtusnak (harciasság, vitézség, áldozatvállalás), mint legnagyobb erénynek a kihangsúlyozására, amit összefüggésbe hoztak a szervezetben lévő kémiai elemek jelenlétével, az azokból alkotott vegyületek hatásaival.

Az alacsonyabb elemszám egy korlátozottabb érzelmi és gondolati lehetőséget rejt magában. Bánat, szenvedély és más magasabb rendű érzelmekre csupán magasabb szinten, az emberek és a hozzájuk közel álló lények képesek.
Az emberi test egy belső világegyetem.

Sok különböző ember rezgését megfigyelve, a következő összefüggésre derült fény. Az emberek által kibocsátott negatív rezgések megegyeztek a különböző elemek által kibocsátott rezgésekkel. A fémek is rezonálnak az ember érzelmeivel és hangulatával. Pl.: az ingerültség által keltett rezgés megegyezik a higany rezgésével. A harag: ólom, kadmium. A bizonytalanság: vas. A kétségbeesés: cink. A stressz, bánat, szomorúság: alumínium.
Egész életünk során ki vagyunk téve a 108 földi vágynak. De miként bánjunk ezekkel az elkerülhetetlennek tűnő negatív érzelmekkel?” /Reichl György kiegészítése/

A feladatunk az, hogy életeink során egyre közelebb kerüljünk, végül rátaláljunk Isteni mivoltunkra, mintegy hidat építve hozzá (Antahkarana) meditáció és más gyakorlatok által.

Ezért gyakorlunk Kung Fut, Jógát, Thai Chi-t, szeretetet, önzetlenséget, hogy a jellemünket erősítsük, építsük, hogy elgondolkozzunk az életünk valódi értelmén, hogy kik is vagyunk és miért is jöttünk erre a világra.

Életünk minden egyes pillanatát hasznosan kell eltöltenünk, miközben egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk életünk valódi célját: embertársaink szeretetét és szolgálatát. Mert sokkal szorosabb a kapcsolat, az EGYség közöttünk, mint azt képzeletünk felfogni képes….

( Ping An nyomán…)

3 thoughts on “Miért éppen 108 (i.e. Surya Namaskara)?”

  1. Pingback: Májusi hírlevél |

  2. Reichl György

    „Fejlettebb lényeknél az elemek szélesebb skálája ismert. Az emberhez képest a növények lényegesen kevesebb elemmel rendelkeznek. Az összes élőlény közül csupán az emberben található 108 alkotóelem.

    Az ember 108 földi vággyal születik – a Buddhista-tanítás szerint – (pl.: gonoszság, harciasság, nemesszívűség, szerelem, féltékenység stb.), amelyek őt egész életében gyötrik. A 108 vágy megfeleltethető 108 elemnek.

    Az ősgörög kultúrában isteneket ruháztak fel e karakterisztikus tulajdonságokkal. Később, a legnagyobb irodalmi alkotások szerzői: Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Dosztojevszkij, Victor Hugo, Arany János, Tennessee Williams – hogy csak pár nagy nevet említsünk a világirodalomból – szintén ezen emberi sajátosságokra, erényekre és hiányosságokra, néha hőseik kimondhatatlan szenvedélyére hívják fel a figyelmünket. A középkorban nagy hangsúlyt fektettek a virtusnak (harciasság, vitézség, áldozatvállalás), mint legnagyobb erénynek a kihangsúlyozására, amit összefüggésbe hoztak a szervezetben lévő kémiai elemek jelenlétével, az azokból alkotott vegyületek hatásaival.

    Az alacsonyabb elemszám egy korlátozottabb érzelmi és gondolati lehetőséget rejt magában. Bánat, szenvedély és más magasabb rendű érzelmekre csupán magasabb szinten, az emberek és a hozzájuk közel álló lények képesek.

    Az emberi test egy belső világegyetem. Sok különböző ember rezgését megfigyelve, a következő összefüggésre derült fény. Az emberek által kibocsátott negatív rezgések megegyeztek a különböző elemek által kibocsátott rezgésekkel. A fémek is rezonálnak az ember érzelmeivel és hangulatával. Pl.: az ingerültség által keltett rezgés megegyezik a higany rezgésével. A harag: ólom, kadmium. A bizonytalanság: vas. A kétségbeesés: cink. A stressz, bánat, szomorúság: alumínium.

    Egész életünk során ki vagyunk téve a 108 földi vágynak. De miként bánjunk ezekkel az elkerülhetetlennek tűnő negatív érzelmekkel?
    …”

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük