Skip to content
Ez a kis cikkem a jóga jótékony hatásairól a Békés Megyei Hírlap 2017. február 4- számában volt olvasható.
„Szeretnék valamilyen sportba kezdeni, ami nem terheli meg nagyon a szervezetem, viszont javítja az egészségem és a közérzetem – írta olvasónk. Hozzátette, a jóga is eszébe jutott, de nem tudja, elég-e ahhoz, hogy igazán fitt legyen tőle.
A szakemberek véleménye szerint legalább három különböző testmozgást kell ahhoz végezni, hogy a négy legfontosabb fittségi terület – így a szív- és légzőrendszer, illetve velük együtt a vérkeringés; az izomzat; a hajlékonyság és a testtömegindex – egyformán karban tartható legyen. A szív- és érrendszer edzéséhez olyan gyakorlatot javasolnak, amely a maximális pulzusszámot legalább 55 százalékkal megemeli. Az izomtömeg különböző izomcsoportokat terhelve súlyzózással növelhető, 8-12-szer ismételve minden gyakorlatot, a hajlékonyság pedig nyújtásokkal fejleszthető.
AZ USA-ban az elsők között a University of California tesztelte ilyen szempontból a jóga eredményességét. A kutatások során a jóga és a fitnesz kapcsolatát vizsgálták: az izomerőt, az állóképességet, a szív és a vérkeringés állapotát, a testtömegindexet és a tüdő kapacitását mérték főiskolásokon, akiket nyolc hetes intenzív jógatréningnek vetettek alá. A teszteket a tréning előtt és után is elvégezték. A diákok hetente négy jógaórán vettek részt. Nyolc hét után a résztvevők izomereje átlagosan 31%-kal nőtt, állóképességük 57%-kal nőtt. A hajlékonyság 188%-os, a maximum tüdőtérfogat igencsak figyelemre méltó, 7%-os fejlődést mutatott.
De hogyan is növeli a jóga a fittséget? Az egyik elmélet szerint az izmok a nyújtásra tömegnövekedéssel reagálnak, így több oxigén kivonására lesznek alkalmasak rövidebb idő alatt, így gyakorlatilag a hajlékonyság „mellékhatása” a megnövekedett izomtömeg és izom-állóképesség. A másik elmélet szerint a jógapózok megnövelik a tüdő kapacitását azáltal, hogy a mellkas- és a bordaközti izmok rugalmasabbá válnak, csakúgy, mint a hát és a vállak. A tüdő így nagyobb tágulásra lesz képes, a légzőgyakorlatok pedig tovább növelik a térfogatát, a maximum levegőfelvételt és a rekeszizom hatékonyságát. A szervezet így képessé válik arra, hogy a vért teljesen feltöltse oxigénnel.
Többen arra is rámutatnak, hogy bizonyos gyakorlatok és gyakorlatsorozatok emelik a pulzusszámot, aerob jelleget kölcsönöznek a gyakorlásnak. A legtöbb jógapóz – különösen az álló és egyensúlyi pózok, valamint a fordított testtartások – növeli az erőnlétet, mivel viszonylag hosszan kitartott izometrikus izomösszehúzást igényel.
Nem szabad elfelejteni, hogy az eredmény, a hatékonyság természetesen attól függ, hogy mennyi időt szánunk a gyakorlásra, és persze attól is, hogy az milyen intenzitású. A jógának természetesen számos más pozitív „mellékhatása” is van a fitneszen túl. Javítja az egészségi állapotot, csökkenti a stresszt, javít az alvászavarokon. A filozófiát a mindennapokban alkalmazva gyakran hatékony terápiának bizonyul kapcsolatok, magánéleti és munkahelyi problémák megoldásában is, és általában pozitív hatással van az ember világnézetére.
A jóga minden nap új kihívások elé állít, és a folyamatos fejlődés lehetősége rendkívüli motivációs erővel bír nemtől és életkortól függetlenül.”
Lenkefi Mónika
jógaoktató