Skip to content
„Szia Móni!
Most hogy vége a jógatábornak, gondoltam pár sorban leírom, nekem milyen volt.
Először is, Kardosfa jó messze van! A hosszú út után nem sok idő volt kipihenni magunkat, máris jógáztunk. Összesen volt 6 foglalkozás a 4 nap alatt, jó hosszúak, nem sajnáltad az időt 🙂 Minden nap volt reggel fél óra pranajama aztán 1,5 majd 2 órás jóga.
Jó volt, hogy minden stílust kipróbáltunk, egyre jobban szeretem a Synergyt, az Ashtanga azért mégis csak Asthanga:-), és nekem a legnehezebb a vinyasa flow volt. Hamar elfáradok attól, hogy egy oldalra sokáig kell terhelni ugyanazt a lábat. Hát a reggeli légzések nem voltak a kedvenceim, őszintén szólva kicsit unom 🙂 meg nehéz is az egyenes ülés (nekem ez volt a legnehezebb az egész hétvége alatt, megdöbbentően fájt a hátam).
Tudom, hogy fontos a légzés, próbáltam türelmes lenni, mert ilyenkor mindig elkezdek fészkelődni meg türelmetlenkedni…Aztán este is volt óra, szintén legalább 2 órás. Kicsit furcsa volt szabad ég alatt jógázni. Az egyenetlen talaj, a sok hangya, bögöly meg a nagy meleg meg a nagy hideg:), szóval mindig volt valami… De hát ilyen az ember…
Azért jó, hogy kipróbáltam ezt is. Külön élmény volt a páros jóga, ettől kicsit tartottam, nem nagyon szeretem az ilyen nagyon egymáshoz közeli dolgokat, meg igazából félek is, hogy nem bírnak el, vagy túl nehéz vagyok valakinek. De hála istennek azért nem volt semmi kellemetlen tapasztalatom, sőt kifejezetten pozitív lett a véleményem. Az egyik legjobb élmény nekem ez volt, ráadásul sokat nevettünk is közben.
Örültem, hogy izomlázam nem volt és nincs is, pedig azért jóval többet jógáztam, mint máskor. Azért volt mélypont, vasárnap reggel nagyon elegem volt az egészből, nyűgös voltam és fáradt, de estére visszatért a kedvem, meg az erőm is:).
A nap további részét jól el lehetett tölteni, fürdés, szauna passzív pihenés (néha az is kell). A hellyel én személy szerint meg voltam elégedve. A környezet nagyon szép volt, a szobánk tágas és kényelmes, és nekem a kaja is ízlett. A kiszolgálás tényleg hagyott maga után kívánnivalót, de úgy gondolom, mi, akik jógával foglalkozunk és valamelyest spirituálisan is fejlődni szeretnénk, lehetünk kicsit elnézőek és toleránsak. A türelmet és a többi ember elfogadását lehetett legalább gyakorolni.
A társaság is jó volt, első este jót beszélgettünk, borozgattunk, kellemes volt. Csak másnap reggel felkelni 6-kor, az nem volt annyira kellemes 🙂 Örülök, hogy megismerkedtem Ildivel, aki a szobatársam volt és jókat nevettünk. Jó volt Erzsikével Kaposváron bóklászni, köszi még egyszer az utat. És köszi Viktoréknak, hogy elvittek és ráadásul haza is hoztak.
És persze nagy köszönet Neked. Mindent megtettél, hogy jól érezzük magunkat és jóga-szempontból fejlődjünk. Az én elvárásaimnak megfelelt ez a hétvége, a lelkesedésem csak nőtt a jóga iránt. És egyre foglalkoztat a gondolat, hogy a Simon workshop-ra csak el kéne menni:-)
Köszönöm.
Csepelényi Mariann”
————————————————————————————————————————————–
„Szia,
Talán kezdem az elején…Mivel alig 2 hónapja kezdtem el ezt a misztériumot a testemmel és lelki fejlődésemmel már pár óra gyakorlást követően tudtam pontosan azt, hogy jógatáborba megyünk, ahogy megláttam a honlapon a lehetőséget. Ezzel el is lett döntve ott a helyünk. Még nem tudtam mibe vágtuk a fejszénket, de gondoltam kipróbálom, ha más nem, felváltva a párommal, mivel a gyerkőceink is velünk voltak…
Bennem hatalmas érzésék és gondolatok tátonganak mindig minden studiós gyakorlás alatt is, melyeket kibontakózó spirituális érzéseimnek könyvelem fel. A gyakorlatok végén minden alkalommal egy maradandó élmény zárja ezt le, melyet később is felhozok magamból ha kell. Ilyet korábban nem éreztem jógázás közben. A mantrázásák közben nagyon sokszor elkapom a spirituális örvényt, kisebb nagyobb időre. A zselici kiruccanásunkkor is jöttek olyan érzések a Földanyánkhoz való kötödések kapcsán melyet még jobban kellene mélyíteni, nem csak nekem, hanem minden jógitársnak.
Nekem nagyon tetszett a reggeli légzéstechnika, mellyel a szunnyadó belső energiánkat kirobbanóan szabadította fel, megerősítve bennünk a tudatok, hogy kik is vagyunk. Ezt a légzéssel nagyban elősegítettük ekkor a belső érzésem azt mutatta nekem, hogy az aurám kiszélesedett. Ezekre az érzésekre „nem figyelve” figyeltem -a bögölycsípések ádáz harca mellett- mire is lenne képes a szervezetem még. Éreztem a testem tágulását ahogy a környezetemmel egyesül(ne).
Sokszor észrevettem nem is figyelek oda a gyakorlatra és mégis ott vagyok testben-lélekben- félig tudatban. Mindig mindent sikerült betartanom az „elvárásaimnak” megfelelően. Majd a relaxációk végén a jobb és bal agyféltekéim összehangolódását éreztem erősnek. Kisebb nagyobb sikerrel. Hol a jobbom féltekém repült el, hol a balom, de mindig húzta a szárnyalós agyféltekém a másik lemaradt cimboráját.
Ezek a gyors fapados charterjáratos agyféltekés utazásaimat néha bezavarták jóbarátaink, a hangyák. Mindig úgy döntöttek vagy a fülkagylómba néznek be, vagy a lábszáron mászkálnak. Majd hamar úgy döntöttek nem engem választanak. Nekik is kell élniük.
A páros jóga új távlatokat ébresztett fel bennem, és a nyújtásokat is sokkal jobban elmélyültebben lehetett ezáltal elvégezni. Köszönet Petinek is!
A szállás tágas volt, és kaptunk egy erkélyt is! Az étel finom volt, a chilis bemutatkozás is. Bár lehet nem mindenkinek van gyereke, de én nem szerettem 3 évesen:-))) De ezen hamar változtattak, mindenki elégedettségére ezt követően finomakat ettünk.Kellemes kirándulás volt a Kaposvári strand.
Mivel nekem a vasárnap délutáni foglalkozással a 8. volt a héten kellemesen megdolgoztattam az egész testemet. Jól esett, arra eszmélni erre is képes vagyok még.
Sajnos az esti eszmecserékről lemaradtunk a gyerkőceink miatt, de most még így kellett lennie. A hétfő reggeli gyakorlást átszundikáltuk, a hazautazásra tartogatva az erőnket.
Örülök, hogy részt vehettem a csoporttal a természet lágy ölén a jógatáborban.
Köszönöm neked is Móni,
Baráti üdvözlettel:
Horváth Viktor”