Isten a nyelvünk hegyén ül – Kundalini Jóga az Íziszben

Amerikai előadók tartottak Kundalini Jóga Workshopot a minap, az első professzionális keretek közt működő Békéscsabai jóga stúdióban. A magyar származású Bir Akal Kaur (Tengerdy Ágnes) második alkalommal  járt  az Ízisz Jóga Stúdióban, de  társát,  Harijot Singh Khalsát, aki szikh neveltetést kapott első ízben hozta magával, egyenesen az Egyesült Államokból. Az óra előtt Lenkefi Mónika a stúdió vezetőjével, majd Tengerdy Ágnessel beszélgettünk. Két interjú egy helyen.

– Mióta ismerik hazánkban a jógát?

Már a magyarok eredetét kutató  Kőrösi Csoma Sándor( 1784-1842) műveiből is sokat tudhattunk meg a keleti flozófiáról, és nem szabad megfeledkezni olyan nagy nevekről, mint Baktay Ervin ( 1890-1963) és Kaczvinszky József (1904-1963) sem, de a kezdeti időszakról nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. A  háború után kialakult sajátságos politikai helyzet miatt az 50-es 60 évek történéseiről alig tudni valamit, hiszen az első klubok titokban működtek, tudniillik a kommunizmus ideje alatt a jóga gyakorlását, mint „vallási tevékenységet” betiltották.

Bizonyos források szerint azonban Vivekananda 1893 szeptember 11-én megtartott Chicagoi beszédével szinte egyidőben a hazai milleniumi ünnepségekre érkeztek hazánkba az első jógik: Bhimszén Latap és Gopál Krishna.

– Rendszeridegen szabadidős programnak minősült?

– Akkoriban nem lehetett csoportosulni, de ennek ellenére volt egy-két ember kisebb csoport, akik csendben, a munkahelyükön, magánlakásokon összejártak gyakorolni.

– A két világháború között, a Klebelsberg-féle oktatócsomagban nem létezett jóga szabadidő alpont?

–   Valószínűleg nem, de azért voltak jelentős személyiségek és mérdföldkövek akik és amik a hazai jógaéletre jelentős hatással voltak. Baktay Ervin nővére Londonban ismerkedett meg egy pandzsábi származású szikh főnemessel,  Szerdár Umráo Szing Sher –Gillel, akivel indiába költözött, de az első gyermekük születésére 1914-ben hazatértek Magyarországra.

Baktay Ervin és sógora közt mély barátság szövődött, ekkor kezdett el Baktay szanszkritül tanulni és  a sógora vezette be India mesés világába is. Valószínűleg Umráó tanított először jógát Magyarországi  tartózkodása alatt  és Baktay ekkor kezdett el szanszkrit nyelvű könyveket fordítani magyarra.

1937-ben érkezett hazánkba Selvarajan Yesudian felsőfokú tanulmányok végzése céljából. Könyve a mai is népszerű Sport és Jóga 1941-ben jelent meg,  kiadása után másfél éven belül 9 kiadást ért meg. És még ebben az évben Haich Erzsébettel közösen alapították meg jógaiskolájukat Budapesten, ami azonban 1948-as távozásukkal megszűnt. Ez volt európa első jógaiskolája. Yesudian kortársa, egy fiatal magyar orvos, Dr Weininger Antal első jógáról szóló könyve 1939-ben jelent meg. Ehhez az előszót Baktay már mint híres Indológus írta.

– Kik voltak a hazai alapítóatyák?

–  Az 1950-es években  dr. Hetényi Ernő alapította meg a Magyarországi Buddhista missziót, amely a mai napig működik. Tamkó-Sirató Károly költő, író műfordító a 70-es években nyitotta meg jógaiskoláját, őt már Yesudian inspirálta. 1968-ban  dr. Lemhényi Zoltán   tartott elsőként csoportos, nyitott foglalkozásokat  a Kaffka Gimnáziumban, ami miatt rendszeresen zaklatták. 1970-ben Svédországba disszidált. Ő alapította meg a Magyar Jóga Szövetséget is.  Dely Károlynak 1970-ben jelent meg az első jógakönyve és ő  vette át Lemhényi csoportját is.

1972 ben jelent meg dr.  Vígh Béla Jóga és tudomány című munkája, melyben a jóga terápiás használati lehetőségeit taglalja. Az ő személyisége hatalmas változásokat hozott az  itthoni jóga életben de az akkori viszonyoknak megfelelően a testgyakorlára helyezte a hangsúlyt.

Majd 1977-ben az ő meghívására az általa szervezett program keretében mutatkoztak be először a  Krishna mozgalom követői, amit hatalmas érdeklődéssel fogadtak itthon. Swami Maheswaranada india jógamester, szintén  Dely Károly  és dr. Timcsák Géza meghívására érkezett Magyarországra 1978 májusában.  1999-ben alakult meg a Magyar Jóga Társaság.

Az első hivatalos modernkori jógastúdió 2000 körül nyílt meg a fővárosban. Míg Amerikában a hippi mozgalommal terjedt – például, amit itt, a workshopon Ágnesék bemutatnak, a Kundalinit, ’69-ben kezdte bontogatni a szárnyait Yogi Bhajan tanításai által.

– Az Ízisz honlapján úgy hirdetitek magatokat, hogy ez Békéscsaba első professzionális jóga stúdiója.

– Mert nálunk berendezett speciálisan a jóga gyakorlására kialakított, kellemes környezet és mindennapos gyakorlási lehetőség fogadja a vendégeket – szemben, mondjuk egy művelődési házban működő ki-bepakoló klubhoz képest.

– Mit tagad meg magától egy jógás?

– Megtagadni? Semmit! A jóga nem az önsanyargatásról szól. Éppen ellenkezőleg!

– Amikor nemrégiben jártam egy jógaszülinapon, nagyon sok finomság volt kitéve egy asztalra, csak épp az egyik étekből hiányzott a Csabai kolbász. Majd amikor ezt szóvá tettem, szikrázó szempárok kereszttüzébe kerültem.

– Az az igazság, hogy egy idő után az ember nem kívánja a húsokat és az ahimsa-nem-ártás elve is egyre inkább belsővé válik.

– Tudat alatt vega lesz?

– Ez sok gyakorlónál egy hosszabb folyamat, ami nem az egyik pillanatról a másikra alakul ki és nem is szabad hirtelen étrendet változtatni- de az átalakulás nem csak tudat alatt, hanem nagyon is tudatosan történik. Az ember fiziológiája és tudatossága folyamatosan változik a gyakorlás által és egy idő után szinte természetessé válik a növényi étrend.

– Ahogy itt körbenézek, azt látom, hogy végtelenül harmonikus minden. Miképp reagáltál volna, ha mondjuk erre az interjúra, sáros csukákkal caplattam volna át a párnák között?

– Ez a gyakorlótér, és itt mezítláb mozgunk.

– Páros lábbal billentettetek ki?

– Dehogy. Szépen megkértelek volna, hogy vedd le a cipőt.

– A jóga gyakorlatokkal idővel elsajátítjátok, hogy miképp kell a mindennapi agressziót kezelni?

– Igen, hiszen éppen erről szól a vega étrend is, az agresszió kerüléséről: a szeretetről, az elfogadásról, az elégedettségről- nemcsak másokkal, önmagunkkal szemben is.

(Közben megérkezett Tengerdy Ágnes, hozzá gurítjuk át a szólabdát.)


Milyen manapság a jóga elfogadottsága hazánkban?

– Míg a jóléti társadalmakban úgy érzik az emberek, hogy nem kell már „befelé” haladni, mivel anyagi szempontokból szinte mindenük megvan, akkor nyugodtan kimondhatom, Magyarország nagyon szerencsés helyzetben van. Ugyanis az emberek az utóbbi időben számtalanszor arcra estek a politikai/gazdasági helyzet miatt, és egyre többen belátják: a boldogság nem kívülről jön befelé, hanem épp fordítva.

– Miben különbözik a Kundalini Jóga a többi irányzattól?

– A Kundalinit úgy hívják, hogy a jógák királya – azaz a királyi út; illetve úgy is, hogy a jógák anyukája. Általa lényegesen hamarabb jut el az ember a magasabb tudatállapotokhoz, a megértéshez, a saját kreatív energiájának a kibontásához. És ez azért van, mert nemcsak a fizikai gyakorlatokra korlátozódik, hanem hangsúlyt fektet a belső figyelemre,  a mantrákra, a pranyamára azaz a légzéstechnikára is. A fizikai gyakorlatok kriyákra vannak összeállítva, a kriya az egy befejezett, konkrét gyakorlatsor, amelyet folyamatosan ismétlünk. Mindegyik kriya egy szerven, vagy egy belső elválasztású mirigyen vagy csakrán dolgozik.

Sajnos sok modern jóga irányzatból sok minden kimarad manapság, ami az ősi védikus tanok szerint elengedhetetlen része a gyakorlásnak a fejlődésnek. Sok hatha  jóga irányzat megfeledkezik a mantrákról,  megfeledkezik a filozófiáról, a tanításokról és arról,  hogy a nyelvünk hegyén ül isten, és amit kimondunk, az úgy van. A bibliában is az áll, hogy „először vala az ige”. A szó az istennél volt, a szó volt az isten.  Alapvetően kétféle alkotó, kreatív energia van az ember birtokában.

Az egyik energia szexualitásé, amely a fajfenntartásunkra szolgál. A másik kreatív energia a beszéd, a gondolat, amely meghatározza a tudatunkat, a mindennapi létünket, a társadalmi hitrendszerünket, amellyel a mindennapi valóságunkat alkotjuk meg egyéni szinten, és amely jelentősen kihat a szűkebb, és a tágabb közösségre is, attól el nem választható.

Minél többen ismerjük ezt fel, minél többen emlekedünk magasabb, pozitívabb tudatossági szintre, annál jobbak az esélyeink arra, hogy az itthoni életszínvonal, gondolkozásmód, gazdasági helyzet is belátható időn javul, hiszen a jólét az egyéni belső békéből fakad és sosem a külső körülmények  és a materialisztikus világ határozza meg, hiszen „ boldogak a  lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” A szegénység alatt itt nem más értendő, mint egyszerűség, tisztaság, mely nem szól másról, mint a Feltétel Nélküli Szeretetről minden és mindenki iránt minden körülmény között!

A cikk a hir6.hu oldalán jelent meg rövidebb formában. A megjelenési lehetőséget és a képeket is köszönjük Such Tamásnak.

 

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük