Dhanvantari vs. Márton -az Ayurvéda workshop margójára

November 11.-én egy ájurvedikus workshop-on vehettünk részt az Ízisz Jógastúdió szervezésében. A stúdió vezetőjének, Lenkefi Mónikának köszönhetően, aki az indiai istennőkhöz hasonlóan több karral, fejjel, figyelemmel, és megsokszorozott lelkesedéssel egy újabb tapasztalással gazdagított bennünket. A meghívott vendég Pál Tamás ájurvédikus élettanácsadó igyekezett ízelítőt adni ebből a több, mint 5000 éves tudományból.

A kultúrák játékosságát mi sem bizonyítja jobban, miszerint a jól ismert Márton-naphoz kötődő hiedelem (t.i. Aki Márton-napi libát eszik, egész évben nem éhezik.) egybeesik Dhanvantari napjával. Az indiai mitológia szerint ő Visnu 10. inkarnációja, a gyógyítás és az orvosok védőszentje. Mi azonban nem éheztünk, bár libát nem ettünk, helyette bőséggel jutott a bölcsességből, így nem volt hiányérzetünk!

Az ízelítő, amit Tamástól kaptunk igen sokrétű és összetett volt, már-már megterhelő, főleg azok számára, akik először ismerkedtek ezzel a világgal. Mégis betekintést nyerhettünk egy olyan tudományba, az élet tudományába, amely teljességében szemléli az embert. Ilyen szempontból talán könnyebb volt elengedni az olyan életmódbeli irányzatokat, felfogásokat (nyugati természetgyógyászat, Norbi-update, vércsoportdiéta, mennyi a megfelelő C-vitamin adag, igyunk-e tejet vagy sem, stb.), amelyek akaratlanul is megkötik, befolyásolják, elbizonytalanítják az embert, az amúgy is erre irányuló világunkban.

A workshop légköre barátságos volt, családias, interaktív. Egy teszt segítségével megtudhattuk milyen dósába (testtípus) tartozunk, illetve mi szorul harmonizálásra bennünk, körülöttünk. Ennek megfelelően az előadás végén mindenkinek alkalma nyílott egy rövid beszélgetésre, kiértékelésre, gyakorlati tanácsokra (a testtípusát egyensúlyba hozandó étkezési összefoglalóval). Nem csupán Tamás, de felesége Judit is szívesen megosztotta velünk gyakorlati tapasztalatait.

Jelen beszámolónak nem célja a workshop-on elhangzott ájurvéda bemutatása (a dósák, sattva, rajas,tamas, agni, stb.), hiszen arról bárki tájékozódhat. Sokkal inkább célja az a személyes reflexió, miszerint mennyire hasznos volt a résztvevők számára az a rövidke idő, hogy végiggondolhatta saját életét, annak módját, esetleges változtatási szándékát.

Az elhangzott információáradatból azonban mégiscsak kiemelésre kívánkozik egyrészt az ájurvédikus napirendi felfogás, miszerint az egészségünk 80%-ban azon múlik, hogy időben nyugovóra térjünk, és korán felkeljünk. Látszólag nagyon vonzó javaslat, bár a kivitelezés nem is mindig olyan könnyű a mai kor embere számára. Szóval van még teendő, tanulnivaló, a hajnali jógáról már nem is beszélve!

A másik biztató bölcs meglátás az volt, miszerint a test és az elme testvérek, és bármelyikkel is kezdjük el a foglalkozást, változást, az maga után vonja a másik javulását is! A legjobb azonban mind a kettőt erősíteni, hogy megvalósulhasson az ájurvéda legfontosabb célkitűzése: az önvalónk elérése!

Köszönjük a lehetőséget, az útravalót, a megállásra, és átgondolásra biztosított alkalmat!

Szántó Magdolna

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *