A jóga gyökerei

India hat filozófiai rendszere közül a jóga a második legősibb. Gyakran darshana néven is utalnak rá, mely szó szerint fordítva nézőpontot, látásmódot jelent. A jóga nem önálló filozófiai ág, inkább a többi rendszer kiegészítője. Témakörük szerint rendszerezve a hat filozófia a következő: Samkhaya ( ez a legősibb), Jóga, Vaisesika, Nyaya, Purva Mimamsa és Vedanta. A buddhizmus és jaininzmus meglehetősen kifinomult tanításaival együtt ezek alkotják India teljes filozófiai rendszerét.

A Jóga, a Samkhaya és a Vedanta első sorban az emberi lét céljának spirituális, más néven metafizikai aspektusával foglalkoznak. A Purva Mimamsa többnyire a különböző spirituális felemelkedést szolgáló rítusokat foglalja magába. A Vaisesika és Nyaya rendszerek tapasztalati megfigyelésekre alapozva a világegyetem elemzésével foglalkoznak. Ez a hat rendszer együttesen alkotja a metafizikát, a vallást, magyarázatot ad a világi és a túlvilági lét rejtélyeire, és a szellemi felemelkedéshez szükséges eszközök tárházát nyújtja a halandók számára.

A jóga, gyakorlatias megközelítése révén kapocs a különböző rendszerek között. Az összes rendszer alapítói jógik voltak. Minden alapító – más néven rishi (bölcs)- szútrák formájában jegyezte le filozófiáját. A szó maga fonalat jelent. A szútrák tömör kis versszakszerű rövid bölcsességek, melyek szorosan egymásra épülnek. A diákok kívülről megtanulták őket, így a tanítások szájhagyomány útján terjedtek mesterről diákra hosszú láncolatokon keresztül.

A szútrák meglehetősen rövidek és igen ritkán alkotnak teljes értékű mondatot, de jelentésük nem homályos. Ennek ellenére megértésükhöz ismerni kell a sorok mögött meghúzódó üzenetet. A jóga tanításainak lényegét Patandzsali jegyezte le a 196 rövid aforizmából álló Jóga szútrákban, 4 fejezetben.
Az ő meghatározása szerint a jóga nem más, mint a tudat hullámzásainak -azaz a gondolatainak-az elcsendesítése, lecsillapítása. (Citta vritti nirodha).

A Bahagavad Gita magyarázata a hangsúlyt a karma jógára (cselekvésen keresztül gyakorolt) fekteti: „Ne a tetteid gyümölcséhez ragaszkodj, inkább merülj el magukban a cselekedetekben. Ne függj sem sikertől, sem kudarctól, de ne légy rabja a lustaságnak sem. A jóga ez az egyensúly:: megtalálni az aranyközéputat tetteidben. Cselekedj legjobb tudásod szerint (tapas) anélkül, hogy agresszív, erőszakos lennél akár tettekben, akár gondolatban (ahimsa), s légy elégedett (santosha), légyen bármi is a végeredmény.”

Egy másik forrás, a Kathopanishad így fogalmazza meg a jóga lényegét: ” Amikor az érzékek elcsendesednek, amikor az elme nyugalomba jut, amikor az értelem abbahagyja az okoskodást, akkor érhetjük el- mondják a bölcsek – a legmagasabb szintet. Az érzékek és a tudat e szilárd ellenőrzés alatt tartása a jóga meghatározása. Aki ezt eléri, minden káprázattól megszabadul.”